A reinkarnáció a lelki elv visszatérése egy új fizikai testbe. A földi életünk során létrehozzuk a jövőbeli végzetünket. A fizikai test halálakor az ego egy alacsonyabb szintről egy magasabb szintre kerül: fejlődik. Ellenkezőleg pedig, amikor megtörténik a születés egy új testbe, akkor az ego egy magasabb szintről egy alacsonyabb szintre lép. De a magasabb és alacsonyabb szintek közötti váltakozás alatt a fizikai, asztrális és pszichikai lény folytatja az előrehaladó folyamatot időben és térben, így az ego emelkedéseit és aláereszkedéseit csak az ego érzékeli, és nincs befolyással az univerzum általános folyamataira. A reinkarnációk között, a halhatatlan lélek boldogságának feltételeit élvezi, annak az eszmének megfelelően, amelyet a testet öltése alatt hozott létre. A gazdag ember, aki rosszul használta a gazdagságát, vagy egy hatalommal bíró ember, aki rosszul bánik a hatalmával, olyan feltételek mellett fog reinkarnálódni, ami által arra lesz ítélve, hogy küzdjön a viszontagságokkal majdnem egész életén keresztül. Ezek a viszontagságok nem istentől erednek: ezek a halhatatlan lélek előző életéből erednek. De ezalatt a testet öltés alatt a lélek képes lesz arra, hogy visszaszerezze egy részét annak, amit elvesztett, a megpróbáltatásokban tanúsított türelem és a küzdelemben való kitartás révén. A fejlődés tehát általánosságban mindenki számára lehetséges, és közvetve minden egyén számára lehetséges. Minden lény rögtön képes felemelkedni vagy aláereszkedni a társadalmi ranglétráján, vagy a jelenlegi életében vagy a következő inkarnációja során