Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és az izraeli tapasztalatokat.
A társadalomtörténet és a társadalomlélektan kérdései éppúgy felmerülnek a művek kapcsán, mint a pszichoanalitikus gondolkodás.
Szántó, akárcsak számos nyelven megjelent regényeiben, vagy a világsikert aratott 1945 című film alapjául szolgáló elbeszélésében, esszéiben és tanulmányaiban is újszerűen, a köznapitól eltérő perspektívában nyúl a történelemhez, az irodalomhoz, és a diaszpóra zsidóság élményanyagához.
Szántó T. Gábor írásai Eliette Abécassis, S. J. Agnon, Iszaak Babel, Füst Milán, Allen Grossman, Gergely Ágnes, Franz Kafka, Kertész Imre, Lev Lunc, Pap Károly, Radnóti Miklós, Philip Roth, J. D. Salinger, valamint saját műveiről.