Ez a könyv egy rendkívül nyugtalanító, ám annál sürgetőbb üzenetet közvetít minden pedagógus számára. Az emberiség napjainkban egy olyan feltartóztathatatlan hanyatlás és civilizációs felbomlás hosszú időszakának küszöbén áll, amelyhez hasonlót még egyetlen korábbi nemzedék sem tapasztalt meg. Bár az átfogó és mélyreható változások elkerülhetetlenek, azonban nem a "bolygó megmentése", hanem a várható szenvedés és veszteség mértékének enyhítése érdekében. Ennek ellenére a pedagógusok többsége továbbra is a szokásos módon tanítja ugyanazokat a tantárgyakat és készségeket, miközben a diákok előtt álló kihívások természete drámai változásokon megy keresztül. Ez az ellentmondás olyan erkölcsi és szellemi válsághoz vezethet, amely idővel fájdalmasan hiábavalóvá és céltalanná teheti a tanári hivatás értelmét.

A Holnapután könyvsorozat újabb köteteként megjelenő Tanítás alkonyat idején arra hív fel minden pedagógust, hogy kíméletlen őszinteséggel nézzen szembe Földünk létfenntartó rendszereinek visszafordíthatatlan pusztulásával, legyen tudatában annak emberi civilizációra gyakorolt hatásaival, illetve várható következményeivel, és ennek fényében gondolja újra e folyamatban a saját felelősségét. A könyv a pedagógusok szemszögéből próbál választ adni arra a gyakorlatias, ugyanakkor roppant kihívást jelentő kérdésre, hogy mi az oktatás értelme és jelentősége egy darabjaira hulló világban.

"Az emberekben azért fejlődtek ki az együttérzés, az odaadás és az együttműködés képességei, mert létfontosságúnak bizonyultak a túlélés szempontjából. Az előttünk álló nehéz időkben lesz igazán szükségünk arra, hogy a legjobb önmagunkat adjuk, mert csak közösen és egymást támogatva juthatunk túl a hatalmas kihívásokon. Ez az egyetlen lehetőségünk, hiszen a túlélés és alkalmazkodás valódi lényege nem más, mint maga a szeretet."
Michael Dowd