"Gyermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely - meglehet, hogy a hidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek bizonyult, de - semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb vérmérsékletű magyar gyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly veszélyeztetése nélkül szolgáljon" - aggódott egy budapesti városatya 1900-ban. A föl-föltámadó aggodalom azonban nem állhatta útját sem a "lapdarugás"-nak, sem a Sherlock Holmes-történeteknek, sem a napszemüveg divatjának (amelytől a nők "titokzatossá" váltak, "mint egy hamis ékszerüzlet kirakata"), de még az automobilnak sem, holott az utóbbi csak egy "némileg modern ember szemében" tűnhetett "rokonszenves jármű"-nek. E könyv történetei a kezdet évtizedeit idézik föl, amikor a mára hétköznapivá lett újdonságok viharos sebességgel törtek be a mindennapokba (leginkább nyugat felől), hogy helyet találjanak abban az alakuló térben, amit modern tömegkultúrának nevezhetünk.
Baráth Katalin történész, PhD. A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusa, az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport munkatársa, valamint prózaíró. Főbb kutatási területei: a történetírás története és elmélete, a modern tömegkultúra "hosszú 20. századának" története, Észak-Bácska társadalomtörténete. Legutóbb megjelent kötetei: A történetírás terhe. A magyar historiográfia rendhagyó története (2021); Aki gróf úr akar lenni (2023); Gőzgépek és pomponlányok (Abszolút Töri-sorozat, 2023).