Báthori Csaba kétkötetes beszélgetőkönyve a nagy vallomás-irodalmak sorába illeszkedik: Füleki Gáborral folytatott, évtizedeken átívelő dialógusa aprólékos intenzitással mutatja be az író olykor viszontagságos, olykor kockázatos döntéseket mutató, olykor csak a tudás kalandjait felrajzoló életútjának állomásait. A szerző megkapó elmélyüléssel tárja elénk messzi-mély gyermekkorának világát, a Budapestre települt kisdiák útkereső időszakának kalandjait, az egyetemi esztendők tapasztalatait, majd az emigrációban és a hazatérés váratlan fordulataiban megvalósuló életmű szellemi hátterét, szellemtörténeti távlatba emelt motívumvilágát. A Báthori-Füleki-kettős képes bizonyos gravitáció-vesztő nyitottságra, a nem épp karnyújtásnyira lakozó transzcendens tartalmak megközelítésére, - talán mindkettőjüknek kedvez a fennebbvaló akarat, hogy rátaláljanak egymás legmélyebben megfelelő tartalmaira, gondolkodásuk tükörpontjaira. Bízunk benne, hogy ez az életet és álmokat átfogó hatalmas vallomás nem csak a szerzők derülésére szolgált, hanem az olvasók kedvét is megtalálja majd az időben.