"Dél-Amerika erei még mindig nyitottak..." - mondja Eduardo Galeano uruguayi író.
Sajnos ez az állítás mind a mai napig igaz. Vérzik a szegénységtől, a kifosztottságtól.
Még mindig gyenge, beteg a hódítók falánkságától. Fél évezred után is...

Dél-Amerika fájdalmas, töredezett történelméből és jelenéből emelek ki három nagy fontosságú területet: az antik Perut, Araukániát és a Tűzföldet. Araukánia és a Tűzföld históriája, kultúrája alig-alig ismert a magyar olvasóközönség előtt. Az inkák hazájáról már nagyon sokan írtak, de az ősi Peru mind a mai napig rejteget megfejtetlen titkokat tudósoknak és laikusoknak egyaránt. Főként ezekről írok. A kettős amerikai kontinens déli felének lakói féltve őrzik ősi hagyományaikat. Gondolkodásmódjuk meglepetéssel hat ma is az európai emberre. Még a konkvisztádorok leszármazottainak sem sikerült az őslakók világfelfogását és a létezésről vallott elképzeléseit pontosan feltárni és tisztázni.
A bonyolult történelmi, nyelvi, vallási összefüggések indokolták többek közt, hogy könyvemet ne hagyományos útleíró formában jelenítsem meg. Időben, térben váltakozó, sok szempontú témamegközelítésre törekedtem.
Varázsvágta című regényem néhány egyedülálló vagy már fel nem kutatható esemény- és szokásleírást tartalmaz, melyek remélhetően a néprajzkutatók, antropológusok, nyelvészek, történészek számára is érdekes, hiánypótló adalékokkal szolgálnak.
Benedetto Croce filozófiai elvű műfajmegközelítési gesztusát szem előtt tartva, miszerint "... a műfaji határokat maga a mű bontja le", csupán alapirányt mutató tájolónak szántam a Varázsvágta műfaji besorolását (tudományos regény).
A mozaikszerű, több aspektusú tudományos leveleket, beemelt szemelvényeket egy tragikus végezetű magánéleti szálra, úgymond az utazás külső burkára fűztem fel, mely egyre jobban átlényegíti a Varázsvágta alapmondandóját. Nem Claude Lévi-Strauss-i módon, az olvasót teljesen kiszolgálva és orientálva, hanem az olvasó érdeklődését felkeltve, neki többféle utat mutatva próbál intellektuális és emocionális élményt nyújtani egyszerre. Szépirodalmi szöveg tudományos könyvekbe oltása alig használt írásötvözet. A tudósok a tudományukat féltik, az írók az írásművészetüket. Szerintem mindkét dolog botorság. A mű az, ami...

Stanczik-Starecz Ervin