"Végy egy jó kapust" - hokibölcseség

Már az első edzésen a kapuba korcsolyázott, ahonnan csak a színpad kedvéért volt hajlandó kijönni. Na ja, övé volt az álomszerep: Reviczky Gábor partnereként az Indul a bakterház Bendegúzát játszotta. Színészet vagy jégkorong? Nehéz döntés, s még akkor sem volt biztos a dolgában, amikor 16 évesen nyolcezer fanatikus Fradi-drukker skandálta a nevét a Budapest Sportcsarnokban. Azután elindult világgá és Németországtól kezdve Amerikán, Kanadán, Olaszországon át Kazahsztánig mindenhol bizonyított.

A közönségkedvenc, aki dühében rácsapta az ajtót a korábbi neves NHL-es menedzserre és edzőre, akinek első profi fizetése után a csapattársa azt tanácsolta, vegye meg a Balatont, akibe a levegő is belefagyott, amikor a fehérorosz nagyfőnök magánedzése miatt csőre töltött fegyverrel figyelték minden mozdulatát, s aki csapattársként megélte Ocskay Gábor tragikus halálát. A Kisstadiontól indult, az NHL-ig és az A-csoportig jutott. Ő Szuper Levente, vagy ahogyan az első igazolását aláírta és azóta is mindenki nevezi: Szuper Levi.

Részlet az előszóból:
"Két nagy sportesemény lázában égett a világ 1980. június 11-én. Egyfelől aznap két mérkőzéssel megkezdődött az olaszországi labdarúgó-Európa-bajnokság, a németek a csehszlovákokat, a hollandok pedig a görögöket győzték le 1-0-ra, másrészt pedig már mindenki a 37 nap múlva kezdődő moszkvai olimpiát várta, ám a Budapest 16. kerületének egyik csendes utcájában lévő családi ház lakóit mindkét esemény őszintén hidegen hagyta.
Számukra ezen a napon mindennél fontosabb volt, hogy megszülettem.
A korántsem átlagos gyerekkort izgalmas felnőttévek követték, az az óta a bizonyos szerda óta eltelt, immár több mint harmincnégy esztendő egy pillanata sem volt unalmas, pedig ha csak azt nézem, hogy Mátyásföldről indultam, és most Mátyásföldön élek, tulajdonképpen semmi nem változott az életemben.
Hogy ez mennyire nem igaz...
Bejártam a világot, számtalan embert megismertem, rengeteg mindent átéltem, voltak örömök, kudarcok, könnyek, csalódások, viták, de mindenekelőtt sikerek.
Nem is kevés.
Bőven van mit mesélnem.
Ja, még nem is mondtam: Szuper Leventének hívnak, boldog, kétgyermekes családapa vagyok, akit a jégpályák környékéről ismerhetnek.
Ennek a történetnek én vagyok a főszereplője.
Tartsanak velem, nem bánják meg..." (Szuper Levente)