Tizennégy év telt el a Rejtőzködő versek könyve első kötetének megjelenése óta. Úgy éreztem, eljött az idő egy második kötet anyagának a közreadására. Elhunyt nagy költőink verseivel nem ritkán találkozhatunk a szépirodalomban. Az azonban nincs eléggé a köztudatban, hogy az utolsó bő fél évszázadban hazánkban sok olyan kiváló tehetségű költő jelentkezett, akiknek a munkássága jelentősen gazdagította a magyar líra kincsestárát.
Ez a gyűjtemény nem egy hivatásos irodalmár válogatása, hanem csak egy idős versbaráté, aki számára egy vers akkor jelent értéket, ha ember-, élet-, ország- és korszakismeretre tanít, és a költőnek sikerül a mondanivalója frappáns kifejezésére alkalmas formát is megtalálnia.
Vállalom, hogy az ízlésem inkább konzervatív, azonban minden metrumot és rímtechnikát nélkülöző prózaversek is megtalálták a maguk helyét a válogatásomban.
Természetesen lehet versek nélkül élni. De nem érdemes lemondani azokról az ismeretekről és örömökről, amelyeket csak a versolvasás adhat hozzá az életünkhöz. Hiszem, hogy a verseknek az említett szempontok szerint válogatott gyűjteménye alkalmas arra, hogy a régi versbarátoknak friss és maradandó élményeket szerezzen, és arra is, hogy új versbarátokat toborozzon.

Kassai Tibor