A három felvidéki vármegye, Nyitra, Zólyom, Túróc, a Vág a Nyitra és a Garam völgye, a középkori kultúra bölcsője, rendkívül gazdag szakrális emlékekben. Nyitra vármegye Szent István korában alakult a vármegyeszervezés kezdeti szakaszában. A kora középkorban már álló nyitrai vár köré szerveződött, s kezdetben csak a Vág és a Nyitra folyó közti területet foglalta magában. Egyházszervezési központjai a Könyves Kálmán idején létrejött nyitrai püspökség, illetve a már korábban létező zobori bencés apátság voltak. A nyitrai vár azonban a 12. századig nem csak a vármegye központja volt, hanem az ennél sokkal nagyobb kiterjedésű dukátus központja is.

Mivel Zólyom vidéke alig lakott terület volt a Magyar Királyság megalakulásakor, ezért itt Szent István idejében még nem épült ki a megyeszervezet. Zólyom csupán egy nagy kiterjedésű erdőispánság központja volt. Később területéből a 14. század elején négy vármegyét szerveztek: Zólyom, Túróc, Liptó, Árva megyét. A városi és falusi templomok építésében az itt több helyen megtelepedő ferencesek szerepe volt elévülhetetlen.

Túróc megye krisztianizációja - mielőtt még megyévé alakult volna - már a 11. században jelentősen előrehaladt, elsősorban a znióváralji kolostor kezdeményezésére. Ők voltak előmozdítói a román kori és később a gótikus templomok építésének is.

Ebben a könyvben arra vállalkoztunk, hogy ezt a gazdag szakrális emlékanyagot szakmailag megalapozott színvonalon és esztétikailag szép formában, színes képanyag segítségével mutassuk be. Ugyanakkor, mivel elsősorban ismeretterjesztés a célunk, ezt olvasmányos formában igyekeztünk megvalósítani.