Zsenya Nagyi nem akármilyen nagymama: kézben tartja és elsimítja a család ügyes-bajos dolgait, és ráadásként kitűnően bokszol. Persze csak titokban. De vajon mi történik akkor, ha a fia úgy dönt: Nagyinak pihenésre van szüksége, és elviszi pár hétre az egyik barátja által vezetett Ö-otthonba? Hogyan bírja ki a család Nagyi nélkül? És hogyan fogadják az otthonban a különös, új lakótársat? És vajon milyen titkot rejt az otthon pincéje? Minden kérdésre választ ad Kuznyecova fergeteges humorú regénye.
Zsenya Nagyi úgy döntött, kihasználja, hogy Vika sokáig szokott készülődni. Még akkor is, amikor csak a szemetet kell kivinnie. Hát még most Amíg kirúzsozza a száját, újralakkozza a körmét Akárhogy is, Zsenya Nagyinak bőven volt ideje rá, hogy visszamenjen a szobájába, a komód fiókjába rejtse
a piros tollat, kikapja az ágy alól a bokszkesztyűt, leereszkedjen a lepedőkből font kötélen az udvarra, és odalépjen a padon ücsörgő fiúhoz.
Helló! szólította meg.
Csókolom mondta a srác, fel sem pillantva.
Mától fogva a te neved Borzkenőcs! jelentette be Zsenya Nagyi.
Hogy micsoda? méltatlankodott a fiú, és felemelte a fejét, de ekkor egy piros bokszkesztyűt dugtak az orra alá. Jajj Izé Hát jó
Igazán nem kell ilyen szerencsétlen képet vágnod! nézett rá szigorúan Zsenya Nagyi, és meglóbálta kesztyűs kezét.
De azért, mi lenne, ha mégsem a nevem lenne? Hanem mondjuk a nickem?
A nicked? És azt szokták aláírásként használni?
Hát persze!
Akkor rendben!
Zsenya Nagyi hazasietett úgy számolta, Vika mindjárt kiér az udvarra , de búcsúzóul még szeretett volna mondani a srácnak valami kedveset.
Tetszel nekem! mondta végül. Ha meg akarnád kérni az unokám kezét, számíthatsz a szavazatomra.