Mi a liberalizmus? Mi a szocializmus? Milyen szerepük volt a keresztény magyar államiság szétesésében? Kik, mire használták fel ezeket az ideológiákat? Mindenki számára közérthető és megdöbbentő válaszok vannak ebben a könyvben.

A magyar történelem sorsfordulóiról szóló, alapműnek számító kötet száz éve jelent meg utoljára. Bangha Béla SJ Magyarország szétesése után arra kereste a választ, hogy ami bekövetkezett, az miért történhetett meg, és a katasztrófa után mi a kiút, hogyan lehetne a Károlyi Mihály és a Tanácsköztársaság által nemzetünkre szabadított reménytelenségből kitörni? Mindezt azzal a látnoki meggyőződéssel, hogy a történelem ismétli önmagát, ami egyszer bekövetkezett, az megtörténhet újra.

A ma embere, országunk, Európa ismét a katasztrófa felé halad. Hogy mennyi ebben az önkéntesség, vagy a sodródás ereje a nagyobb, azt a közeljövő hamarosan megmutatja. Az viszont biztos, hogy az elmúlt idők jeleiből könnyen ráismerünk a mai világunkra. Ma más emberek, más szervezetek a régi ideológiákból táplálkozva akarják megvalósítani azt a rombolást, amit az 1789-es francia forradalommal elkezdtek. A kereszténység, az erkölcs és a nemzeti identitás megsemmisítése, a szakralitás teljes felszámolása utolsó fázisához érkezett. Könnyű a dolguk, hiszen ellenállástól sem kell tartaniuk, ma már nincsenek Bangha Bélák és Kornis Gyulák.


Szerzői életrajz

Bangha Béla SJ jezsuita szerzetes, hithirdető, teológus, szerkesztő, író, Magyarország "sajtóapostola". A két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legelismertebb szellemi vezetője. Nevéhez fűződik a katolikus sajtó megszervezése és terjesztése, Magyarország és főként Budapest rekatolizációja, a Mária kongregáció nemzetközi irányítása. Mint szónok, író, szerkesztő és sajtóaktivista egyaránt nagy nevet szerzett magának, mind itthon, mind külföldön. Ő alapította meg a Központi Sajtóvállalatot, a Magyar Kultúra folyóiratot, szerkesztette a Mária Kongregáció hazai, illetve nemzetközi lapját, a Katolikus lexikon főszerkesztője, az Actio Catholica alelnöke, a budapesti Eucharisztikus világkongresszus főszervezője, de számos más nemzetközi kongresszus szervezője és irányítója, és több mint 80 könyv szerzője vagy társszerzője volt. Munkáit, emlékét a kommunista diktatúra és jelenlegi szellemi örököseik kiírtották a magyar köztudatból, a katolikus emlékezetből.