Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki
előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban, és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogyatékosságát hangoztatják: rejtőzködő, sunyi, szerepjátszó, egyben gyanakvó vonásait erősítik autoriter karakterré benne. A szociálpszichológiai jellegű megközelítések zsidó származásából adódó kisebbségi komplexusa, illetve nyughatatlan, frusztrált természete és a kommunista messianizmusa találkozásában vélik felfedezni a megszállottságnak ezt a szélsőséges válfaját.
Külön vizsgálják a 15 év börtön jellemtorzító szerepét, a 1940-es évek Szovjetuniójának és a világháborúnak gyilkos, a hatalomra törő és jutó
emberre gyakorolt deformáló hatását. Van, aki egyenesen démoninak nevezi Rákosi Mátyás alakját a magyar történelemben.
A könyv megmutatja, hogy rendre más-más embert láthatunk, attól függően, hogy a 20. század mely évtizedében és milyen helyzetben pillantjuk
meg szereplőnket. Természete is változik, de a helyzet, amelyben találja magát, tulajdonságainak összetevőit is más-más összefüggésbe rendezi
össze, mígnem a csúcsponton a háborús hisztéria, a beteges gyanakvás és belső rettegés ravaszkodó, alázatos zsarnokká nem torzítja. Így válik a
század első felének néhány esztendejét kitöltő, kegyetlen hazai uralkodóvá.
Majd lesz belőle megint csak 15 éven át egy jelentéktelen, elégedetlenkedő és kellemetlenkedő száműzött.