A szélsőjobboldali eszmék - melyek képviselői 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták - Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más - sokszor egymással ellentétes - politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál egységesebbnek képzelik az irányzatot, figyelmen kívül hagyva az egyes elemek közötti különbségeket. Sommás, egyetlen jelzővel érzékeltetett ítéletükkel nem csekély eltéréseket mutató szerveződéseket mosnak össze. Nem is beszélve azok eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó értékeléséről. A kötetben közölt tanulmányok - a jobboldali radikalizmus és az azt kifejező más fogalmak értelmezéséből kiindulva - e problémakör néhány elemének tisztázásához kívánnak hozzájárulni. Többek között ahhoz, miben tértek el Gömbös és környezetének nézetei a náluk is radikálisabb politikusokétól. Ha voltak náluk radikálisabb elemek, kivonhatók-e ők ebből a körből? Másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert, ahogy azt ma is sokan vallják? Két írás abba enged betekintést, hogy egy megye (Zala) sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai miként eredményezték a szélsőjobboldali mozgalmak országos átlagot meghaladó politikai sikereit. Két forrásközl