A Harmadik Birodalom egyszerre jeleníti meg a német nemzetiszocializmus ideológiáját, államberendezkedését és világhódító koncepcióját.
A modern kor talán legsötétebb fejezete még ma is tartogat számos megválaszolatlan kérdést, s ezek nemcsak ideológiai-világnézeti választóvonalak mentén osztják meg a történészeket és az érdeklődő nagyközönséget, hanem a hasonló felfogású emberek is eltérő véleményt alkotnak a "miértekre".
Miként volt lehetséges, hogy a nemzetiszocializmus egy liberális demokráciában, egy olyan országban diadalmaskodott, amely nincs messze és nem is nagyon különbözik a mai Angliától és más nyugat-európai államoktól. Még ma is szinte megmagyarázhatatlan, hogyan volt képes ezt az országot rövid idő alatt a faji gondolat és a népirtás megszállottjává tenni. És e rémisztő megalománia - amely olyan fontos városokat akart eltörölni a föld színéről, mint Leningrád vagy Moszkva, a teljes kontinens "etnikai megtisztítását" tűzte ki célul és zsidók millióira mondta ki a halálos ítéletet - a Hitler által megtestesített totális, korlátlan hatalom érzetével még mindig hatással van ránk.
Mi ennek az oka? Lehetséges, hogy van egyfajta félelemmel vegyes áhítat (még ha tisztán negatív előjelű is) Hitler víziójának természete, megalomániás álmainak és ambícióinak léptéke iránt?
A kiadvány a nácizmus történetéből összegyűjtött olyan elemeket, amelyek összképükkel nemcsak a nemzetiszocialista rendszerről adnak plasztikus képet, hanem érzékeltetik azt is, hogy egy alapjaiban irracionális társadalomfelfogás miként hódíthatta meg a német társadalom nagyobbik részét, hogyan volt képes támogatókra és szövetségesre lelni a világban, és minek tulajdonítható, hogy oly sokan kitartottak mellette egészen a nácizmus végóráiig.

A mintegy 25 tanulmányt, esszét és számos korabeli illusztráló dokumentumot tartalmazó kötet szerzői között találunk olyan nagy tekintélyű történészeket, mint Ormos Mária, John Lukacs, Richard Evens, Ian Kershaw, Richard Overy és a nagyközönség előtt talán kevésbé ismert, de tekintélyes történészeket - Székely Gábor, Bihari Péter, Vitári Zsolt nevét említjük.