A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hol találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a korallok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunk három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiai világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk.
A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasági átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdésköreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet.