"Megtanultam a jobb helyett a bal kézzel történő írást. Telihold függött az égen, szerelmes voltam, pedig akit szerettem, nem volt szerethető állapotban. Emiatt magam sem lettem szerető. Egyetlen minutum alatt tűnt el a múltam, mint fövenyen a víz, s hogy valaha is volt, arra kizárólag a hiánya emlékeztet." - ezzel a váratlan felütéssel kezdődik Géczi János új kisregénye, a Kívül. A szöveg elbeszélője szenvedélyes kereső és mániákus gyűjtő, aki az Isten és a történet hiányához közelebb eső városban él. Hogy mit is keres és gyűjt valójában, arra nehéz egyértelmű választ adni, de az elbeszélés útvonalai kijelölik nekünk egy szenvedély térképét.