1916 júniusában a Nyugat főszerkesztő-kritikusa, Ignotus úgy döntött, hogy a háborús helyzetről írt feljegyzéseit, tárcáit kötetbe rendezi, ahogy ő fogalmaz: Az itt következő jegyzetek szerzője válogatta össze e könyvében egyelőre az első hadi esztendő terméséből a sorokat, melyeket vagy jellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak.
Akkor mi is ez pontosan?, tehetnénk fel a kérdést. Háborús krónika, titkok könyve, ismeretlen tények és összefüggések tárháza, netán helytörténet vagy bédekker? Talán mindegyik egy kicsit. Ignotus európai körképet fest a világégés első évéről, benne egyszerre szól a balkáni nemzetiségi ellentétekről, a szarajevói gyilkosságról, az amerikai kontinens ízléstelen divatjáról, a Monarchia hanyatlásáról és a "parisienne" kultúra dekadenciájáról, városkultúráról, hadvezérekről és nagypolitikai szándékokról.
Nem felelősöket keres, hanem világosan érvel, meglátásai és következtetései ismeretlen összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amikor nem ismert adalékokkal szolgál a román királyról, az albán törekvésekről, a Titanicról, a Lusitániáról, a Tátráról és a Lomnici-csúcsról, Clemenceau-ról, aki Ignotus szerint a világ legrosszabb embere.
A kötet egy kiváló elme látlelete 1914-ről és 1915-ről.