Az egykori Jugoszlávia magyarlakta területein 1989 és 1993-94 között lezajlott események nemzetiségpolitikai és közéleti jellegű vizsgálata a rendszerváltás közép-európai folyamatának néhány sajátos, jellemző, ugyanakkor meglehetősen specifikus vetületét képes megvilágítani, elsősorban a délvidéki magyarság politikai-érdekvédelmi szervezetének létrejöttével és működésével összefüggésben. A délvidéki rendszerváltás eseményeit, anomáliáit a maguk érzékletes, korhű mivoltában illusztrálva izgalmas következtetésekre juthatunk. Az érintettek megszólaltatásával, a személyes élmények erejével, olykor drámaiságával életközelbe kerülhetnek, kellő érzékletességgel és részletességgel felidéződhetnek e nemzetrész rendszerváltó időszakának kiemelkedő eseményei és mindennapjai. Remélhetőleg úgy, hogy a délvidéki rendszerváltozás magyar központú vizsgálata hozzájárul az elszakított területeken élő nemzettársaink legújabb politikai, érdekvédelmi és közéleti történetének mélyebb-alaposabb és hitelesebb megismeréséhez és vizsgálatához. Olyan tanulságokkal, melyekből körvonalazódhat a szomszédos országokhoz erőszakkal került magyar nemzetrészek erodálódásának és olykor meglepő szívósságának, életképességének és életerejének megannyi részlete; a délvidéki magyar értelmiség és az ún. „köznép” megannyi, a közelmúlt vonatkozó közép-európai históriáját és a magyar nemzetkarakterológiát egyaránt fontos, új, eddig jobbára ismeretlen részletekkel gazdagító eleme is. És végül, de távolról sem utolsósorban: új megvilágításba kerülhet a magyarországi politikai változások és az elszakított területek magyar érdekvédelmi szervezeteinek nem egy és nem két, olykor „gyanúsan” árulkodó összefüggése, illetve a magyarországi „pártosodásnak” az egyetemes magyarság politikai-közéleti vonásait nagyban érintő több vonatkozása is.