Fabó Beáta, a könyv szerzője így vall munkájáról: "Ránézünk egy emberre és valamilyen benyomásunk keletkezik róla, csinos, okos, buta, semmilyen, vagy van kisugárzása. Amikor elkezd beszélni magáról, megismerjük a hátterét, a gondolatait, feltárul a világ, amely egy kimondott szó mögött rejtőzik. Kiléphetünk a sztereotípiákból, és sokkal árnyaltabb képet kapunk róla, jót vagy rosszat, de gazdagot.
Így van ez a két világháború közötti templomépítészet világával is. Ha megismerjük a meg nem valósult gondolatokat, a finomságokat és főleg a miérteket, akkor sokkal közelebb kerülhet hozzánk ez a templomépítészeti korszak. Nem jobb vagy rosszabb lesz a képünk róla, hanem árnyaltabb, ezáltal szerethetőbb."

A kötet mögött hatalmas levéltári és egyéb forrásfeltáró munka áll. A levéltári iratanyag közelsége Fabó Beáta számára lehetővé tette eddig kevésbé vagy egyáltalán nem kutatott irategyüttesek szisztematikus átnézését. Munkájában kiemelten foglalkozik a születendő templomok tervezési hátterével, az épületek elhelyezésével, városképben elfoglalt szerepével, a tervező megválasztásával, a stílus és anyag választásának okaival, az elhúzódó döntések hátterével. A szerző egyik fő célja volt, hogy a nagyszámú terv-és képanyag egyesítve, egy helyen megtalálható legyen. A kitűzött célt sikerült elérni: a tartalmában és kivitelezésében is impozáns kötet átfogó képet ad a két világháború közötti katolikus templomépítészetről, alapmunkának fog számítani a korszak egyházi építészetének kutatásához.