Hogyan illeszkedik be zökkenő nélkül egy általános iskolás, pakisztáni kislány egy osztrák falu közösségébe, hogyan érzi magát igazán otthon a linzi középiskolában, az osztrák tinik életmódjában, ami ugyancsak különbözik a muszlim vallás megkövetelte erkölcsi normáktól. Nem is beszélve fundementalista szüleinek szintén az iszlám táplálta könyörtelen kegyetlenségétől, amelyet mindig a vallás nevében követnek el saját gyermekük ellen. Sabatina szerencsétlenségére lány, így gyakorlatilag nem számít embernek, csak egy tárgynak, amellyel kényük-kedvük szerint bánnak a szülök. Sabatinának nem lehetnek saját vágyai, nem valósíthatja meg álmait, nem lehet maga választotta szerelme és voltaképpen az élete sem az övé, mert a vallás előírásai szerint akár meg is ölhetik, ha nem engedelmeskedik a szülői akaratnak.
Sabatina európai szemmel hihetetlen sorsa nem egyedi eset. Újságok rendszeresen adnak hírt arról, hogy a még Európában is elkövetnek a bevándorlók úgynevezett becsületgyilkosságokról, amikor egy-egy muszlim család halállal bünteti azt a tagját, többnyire lánygyermekét, aki nem hajlandó alávetni magát a saría: az iszlám törvénykezés parancsainak. A férfiak megtagadhatják a házasságkötést a szüleik által kiszemelt lánnyal, a nő azonban nem. Ha ellenszegül, netán még a kereszténységre is áttér, mint ahogy Sabatina tette, a büntetése halál. Ez elől menekül és bujkál családja elől már évek óta ennek az izgalmas visszaemlékezésnek az írója, aki álnéven írta ezt a megrázó és napjaink egyik központi kérdésére választ kereső könyvét.
A kérdés ugyanis az, hogy összeegyeztethető-e két egymástól messze eső kultúra, lehet-e ki- és megegyezés két különböző világ között. Sabatina igennel válaszol a kérdésre, a családja válasza viszont határozott nem. Vajon hova vezet mindez?