Mi van belül, testünk börtönében? A titkok rejtekén. Álmodozol? Miből vannak, és mire jók az álmok? Mitől öntudat a test? Mitől tudja a kezed, amit nem tud a fejed? Hogyan játszunk felnőttként? Csak szerepekben tudunk élni? Miképp születik egy ötlet? Ilyesmikről írok ebben a könyvben. Meg arról, hogyan változik ez a sokrétegű lélek a digitális korban, söpri el álmaid, hoz új gondolatgörgeteget, olykor kínos cselekvésformákat. Nem mesélek el mindent, nem is tudnék -, csak kérdezek, mint egy antropológus. Vagy önmagán kísérletező filozófus.
"Álmodozom. Megy egy film a fejemben, és nincs vége. Nem zavar, sőt feltétele annak, hogy dolgozni tudjak, főképp akkor, ha épp egy érdektelen feladatba süppedek, aminek elviselhetetlensége tart fogva.
A két pálya paralel módon fut egymással: az egyik a napi rutin kikerülhetetlen lépésrendjével, a másik az álmok, remények, fantáziakép belső mozijával, amivel ellensúlyozom a robot frusztrációját.
Ez a belső vetítés elmesélhetetlen, de életben tart: a lélek hátterét ezernyi arabeszkkel átszövő álmaim segítenek át válságokon, pedig csak nappali álmok. A lélek füstje."