Ha megnézzük a nagy utópikus koncepciókat, és közülük is mindenekelőtt Thomas Morus Utópiáját, akkor azt látjuk, hogy egyértelműen döntő bennük a normatív szempont: ilyennek és ilyennek kellene lennie egy ideális társadalmi berendezkedésnek. De rejtetten (alig kitapinthatóan) még ez is mindig tartalmaz kritikai mozzanatot: minden olyan társadalom rossz, amely nem
ilyen, mint az ideális. [...]
*
Ha ennek metodológiai oldalát tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a normatív szempontot (mértéket) közvetíteni kell a reális tárggyal, vagyis (ebben az esetben) a társadalommal. Ennek a közvetítésnek a különböző formái adják a kritika alakzatait, amelyek a filozófia története során nagy változékonysággal léptek fel.