A regény főszereplője, a cselekmények kezdetekor még csupán tizenegy éves Hamid 2016 telén döntött úgy, hogy addig csukott könyvként meglapuló életét az olvasók elé tárja.

Nehéz három év követte ezt az elhatározást. Neki azért, mert fel kellett idéznie őseinek és saját életének legszörnyűbb, legmegrázóbb, ugyanakkor minden további lépéshez erőt adó eseményeit. Nekem, írónak pedig néha hosszú hetekre félbe kellett hagynom a történet írását, hogy lelkileg felkészülhessek a folytatásra.

Te, kedves Olvasó, ha kinyitod ezt a könyvet, engedd, hogy a történet elvigyen olyan világba, amiről mi itthon álmodni sem akarsz; hagyd, hogy Hamidon keresztül megismerhesd egy hazájából menekülő gyermek életét, lehetőségeit, gondolatait és vágyait.

Nyitott könyv lett a felejtésre érdemes életből, amelyet mindketten tiszta szívből ajánlunk. Ha pedig a borítóra nézel, maga a főszereplő tekint Rád. A múlt és a jelen Hamidja, aki nem kér többet, csak esélyt arra, hogy boldogan élhessen.

Mert valahol élnie kell.