Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra az 1920-as években, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak és elkövetőinek névsorát,
ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes egy bizalmas jelentésében több esetet is feldolgozott, de munkája
politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg, ahogy Fényes Lászlóújságíró gyűjtése sem.

Míg a Horthy-korszakban tagadták vagy kisebbítették a gyilkosságok tényét, 1945 után az 1919-es baloldali emigráció számadataira építve
4000-5000 főben jelölték meg a fehérterror áldozatainak számát. 1989 után azonban világossá vált, hogy ez az adat korrigálásra szorul.
Több éves kutatómunka után végül Kóródi Máté szolnoki történész állította össze a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságok regiszterét. Az összesen 680 áldozat névsorát, meggyilkolásuk részleteit és az elkövetők kilétét több levéltárban folytatott kutatással, a korabeli sajtó, a szakirodalom és a halotti anyakönyvek feldolgozásával tárta fel.

Az adattár hiánypótló forrásmunka, amely hozzásegíti a magyar történeti kutatást és közgondolkodást a fehérterror időszakának teljesebb megismeréséhez.

"Kóródi Máté könyve egy nagyon alapos forrásfeltáró munka, amelyre a napjainkat meghatározó, szélsőségesen elfogult nézetek küzdelme idején nagyon nagy szükség van. [...] Végre a tények alapján nézhetünk szembe 20. századi történelmünk mélypontjával, a vörös-, illetve a fehérterror időszakával, s a történtek ismeretében foghatunk hozzá a kölcsönös megbékélés, kiengesztelődés megteremtéséhez."

Salamon Konrád
történész, az MTA doktora
Hitel folyóirat, 2021. július 1.