A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély a Fejér megyei Csákváron. A magyar kertművészet legjelesebb alkotásainak egyike volt a hozzá tartozó park is. Mindkettő létesítése két jól elkülöníthető szakaszban történt, ami gyakorlatilag két-két, stílusában markánsan eltérő művészeti teljesítményt eredményezett. A kastély esetében egy nagy földrengés kényszerítette a tulajdonosokat arra, hogy a 18. századi "első" kastélyt - amely az úgynevezett forradalmi építészet magyarországi viszonylatban unikális alkotása - újjáépítsék, és egy "második", még nagyszabásúbb klasszicista kastélyt hozzanak létre. A parknál a stílus, az ízlés változása, valamint a helyi viszonyok szorosabb figyelembevétele eredményezte, hogy az eredeti, különleges építményekkel díszített szentimentális kert helyett a 19. század elején klasszikus tájképi parkot létesítsenek. Vagyis mind a kastély, mind a park két egymást követő korszak kiváló alkotása, oly módon, hogy a 18. századi állapotot valóságosan felülírta a következő század. Az újabb kutatás jóvoltából mindkét korszakról nagyszámú képi és írott forrás áll rendelkezésre, ami lehetővé tette az épület, a park, valamint a hozzájuk kapcsolódó arisztokrata életforma részletes bemutatását.